Service-oriented Context-aware Framework

Location- and context-aware services are emerging technologies in mobile and desktop environments, however, most of them are difficult to use and do not seem to be beneficial enough. Our research focuses on designing and creating a service-oriented framework that helps location- and context-aware, client-service type application development and use. Location information is combined with other contexts such as the users' history, preferences and disabilities. The framework also handles the spatial model of the environment (e.g. map of a room or a building) as a context. The framework is built on a semantic backend where the ontologies are represented using the OWL description language. The use of ontologies enables the framework to run inference tasks and to easily adapt to new context types. The framework contains a compatibility layer for positioning devices, which hides the technical differences of positioning technologies and enables the combination of location data of various sources

Hely- és kontextusfüggő alkalmazások fejlesztését támogató keretrendszer mobil környezetben

A keretrendszer mobil kommunikációs eszközön futtatható hely- és kontextusfüggő szolgáltatást használó alkalmazások fejlesztését támogatja és egyben megkönnyíti azok felhasználását. A keretrendszer a felhasználó többféle kontextusával (tulajdonságával, körülményével, állapotával) dolgozik, így képes ezen adatok kombinálásával magas absztrakciós szintű kérdésekre válaszolni. A kontextusok között kiemelkedő szerepet játszik a pozíció, mely információt akár többféle helymeghatározási technológia eredményeinek kombinálásával állít elő a rendszer. A helymeghatározásra több féle, egymástól eltérő technológiák léteznek pl. GPS, WLAN, RFID, GSM. Ezek más-más eszközöket, kezelést, felhasználási módot igényelnek. A keretrendszer ezen technológiák különbözőségeit elfedi mind a felhasználók mind pedig a programfejlesztők elől, így a helyfüggő szolgáltatások a helymeghatározó eszközöktől függetlenül készíthetők el és használhatók fel. A különféle helymeghatározási eszközökből kinyert eredmények kombinálhatók, így növelhető a pozíció-információ pontossága valamint kiterjeszthető a helymeghatározási szolgáltatás lefedettsége. A helyfüggő szolgáltatások úgy tudnak jól használható eredményt nyújtani, ha figyelembe veszik a valós környezet adottságait. A keretrendszer a környezet modelljén (pl. épületek és azok beosztása, berendezései) képes következtetéseket végezni. Ha például egy felhasználó a leggyorsabban elérhető kórházat keresi, akkor egy hagyományos rendszer egy légvonalban ugyan közeli, de elérhetetlen fekvésűt ajánlana (pl. a folyó túloldalán). Ezzel szemben a környezeti modellt (ebben az esetben az úthálózatot) ismerve az ilyen hibák elkerülhetők. A „hely” jellemzőn kívül további kontextusok felhasználásával a szolgáltatások jelentősen gazdagabbá, életszerűbbé tehetők. Ilyen kontextusok lehetnek például a felhasználók preferenciái, akadályozottsága stb. A keretrendszert az teszi képessé valósághű szituációkból adódó, absztrakt, a mindennapi szituációkhoz közelebb álló, az igényeket pontosabban kielégítő kérdésekre választ adni, hogy ezen többletinformációkat (felhasználói kontextusokat) is képes figyelembe venni. A keretrendszer a mobil szolgáltatások terén hasznosítható elsősorban. Megkönnyíti a hely- és kontextusfüggő szolgáltatások fejlesztését, illetve lehetővé teszi egészen újszerű, modern szolgáltatások megalkotását

A hely nem elég

Asztali és mobil környezetben egyaránt egyre több helyfüggő és kontextusszenzitív szolgáltatással találkozhatnak a felhasználók, de ezen szolgáltatások általában nem elég hasznosak, igénybevételük sokszor nehézkes. Kutatásaink során egy olyan rendszer tervezésével és kifejlesztésével foglalkozunk, mely segít az összetett helyfüggő és kontextusszenzitív szolgáltatások és kliens-szerver jellegű alkalmazások fejlesztésében és felhasználásában. Számos olyan alkalmazás létezik, mely képes alkalmazni vagy a felhasználó pozícióját vagy más jellemzőjét. A mobilszolgáltatások terén elterjedt az aktuális pozíciót figyelembe venni, a számítógépes alkalmazások pedig szinte minden esetben használják a felhasználó beállításait. Igazán érdekes és értékes szolgáltatásokat azonban a felhasználó kölönféle jellemzőinek és körölményeinek az együttes felhasználásával lehet készíteni; ez a koncepció adja rendszerünk értékét és egyediségét

Egy országos méretű orvosi adatbázissal kapcsolatos informatikai kihívások

Az Országos Rákregiszter Grid GVOP Projekt (ORG) célja a Nemzeti Rákregiszter számára egységes adatkezelést lehetővé tévő, elosztott rendszerarchitektúrájú, szabványalapú informatikai megoldás elkészítése volt. Különböző tudományterületeken, de az élet szinte minden területén gondot okoz a nagy tömegű, bonyolult szerkezetű adatok összegyűjtése, feldolgozása, biztonságos tárolása, és azok oly módon történő hálózati publikálása, hogy az a kutatás, a politikai, gazdasági vagy más szakmai döntéshozatal és egyéb társadalmi felhasználás számára (adatbányászati, statisztikai módszerekkel) értékelhető legyen. Előadásunkban igyekszünk összegyűjteni és átadni azokat a tapasztalatokat, amelyek nem csak erre a feladatra specifikusak, hanem általánosságban is hasznosak lehetnek mások számára is. A projektben egy konkrét elosztott adattárházat hoztunk létre, de az informatikai megoldást olyan általánosan alakítotuk ki, hogy az felhasználható legyen egyéb orvosi, illetve más területeken is (pl.: közvélemény-kutatás, társadalom és egyéb tudományos kutatások), adatok gyűjtésére, és azok egymáshoz való összevetésére. A kutatók munkáját egy külön kutatói portál segíti, mely lehetőséget ad az anonimizált adatok statisztikai lekérdezésére, és tetszőleges módon történő kombinálására. Egy ilyen jelentőségű adatbázis esetén az adatminőség kérdése kulcskérdés volt. Az adatminőség javítására projektünk a totális adatminőség kontroll módszerét dolgozta ki, mely az adatok elsődleges előállításától, azok végső felhasználásáig teljes életciklusban végzi az adatok konzisztenciájának biztosítását, ellenőrzését, hibajelzését, automatikus javítását. Mindezt könnyen bővíthető módon, akár intézetenként testre szabhatóan, úgynevezett konzisztencia-kritériumokkal, melyek olyan egyszerű ellenőrzéstől, hogy a beteg neme megfelel-e a nevének, olyan összetetteket is tartalmazhatnak, hogy az adott beteg korábbi életútja alapján a jelenlegi betegsége mennyire valószínű. Amennyiben kérdés merül fel, azt visszajuttatja a rendszer a kórházba, és az orvos dönthet az adat elfogadásáról, vagy javításáról. Az adatok biztonsága érdekében minden kommunikáció a központ és a felhasználók, a központ és a kórházak, valamint a kórházi rendszer és az orvosok között is, titkosított csatornákon történik. A hosszú távú tárolást és a későbbi eseteges egyéb rendszerekkel való kompatibilitást, az XML alapú, szabványos formátumok biztosítják

A folk song retrieval system with a gesture-based interface

This article describes how a folk song retrieval system uses a gesture-based interface to recognize Kodály hand signs and formulate search queries

Az agrár-biotechnológiai szektor társadalmi legitimációs stratégiái Magyarországon = Strategies of the Hungarian Agro-biotechnology Sector Targeted to Social Legitimacy

Feltártuk a hazai szervezeti mezőt, azonosítottuk tagjait, a mező dinamikáját, a tagoknak az agrárbiotechnológiára vonatkozó legitimációs és delegitimációs érvkészletét. Kvalitatív kutatási módszertanra, valamint a legitimáció szervezettudományi irodalmára építettünk, különös tekintettel az érintettek részvételére, piaci és nem piaci stratégiákra. Értékeltük az agrárbiotechnológiára vonatkozó mikro- (vállalati, gazdálkodói), mezo- (iparági) és makro-szintű (kormányzati) érvelésmódot, döntéshozatalt. A szervezeti mező öt kiemelt jellemzője: Statikus bipolaritás, avagy az észlelés csapdája: A mező tagjai két állandósult szekértáborként írják le a terepet, miközben öndefiníciójuk szétfeszíti e határokat. Érvtérkép: Összetett és gazdag érvrendszer, ám az egészségügyi, társadalmi-szociológiai vonatkozások relatív hiánya. Központi érv: versenyképesség és/vagy visszafordíthatatlan, ismeretlen környezeti kockázatok. Egyéni szint: Nem érintett csoportokban, hanem személyekben testesül meg a szervezeti mező, így kiemelt hangsúlyt kap az egyének kompetenciája, személyes integritása, kapcsolatai. Központi, marginális tagok: kutatók, mint a diskurzus leginkább látható szereplői; fogyasztók, gazdák bevonása legfeljebb érintőleges. Eltérő vállalati legitimációs stratégiák, taktikák: a legitimáció befolyásolásának különböző háttere (helyi beágyazottság, termékkör, piaci pozíció stb.) és eszköztára (kommunikációs nyitottság és kitettség, proaktivitás-kivárás stb). | Organizational field of agri-biotechnology in Hungary is explored: members and field dynamics are identified, legitimacy and de-legitimacy argumentations of field members are depicted. Research was built on qualitative research methodologies and organizational literature of legitimacy with a special emphasis on stakeholder participation, market and non-market strategies. Micro (corporate and farmer), mezo (industry) and macro (governmental) level argumentation and decision-making on agri-biotechnology have been analysed. Five highlighted features of the organizational field: Static bipolarity, i.e. perception trap: members of the field draw a picture of two distinct groups of opponents. Self-definition of several members do not match this bipolarity. Argumentation map: Complex and rich argumantation, health and social aspects are realitvely neglected. Central argument: competitiveness and/or irreversible, unknown environmetal risks. Personal characterisitics: the field is basically constituted by individuals - and not stakeholder groups or organizations -, thus special focus is pledged to personal knowledge, integrity, relations. Central, marginal members: Researchers as the most visible, consumers and farmers as the least involved. Diverse corporate legitimacy strategies, tactics: variant backgrounds (local embeddedness, product range, market position, etc.) and tools (oppenness in and exposure to communication, proactive vs wait-and-see approach, etc.

A Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (KTVF) mint street-level bureaucracy szerepe a magyar környezetpolitikában = The Role of Environmental Inspectorates as Street-level Bureaucrats in the Implementation of Environmental Policy

A környezetpolitika végrehajtási intézményrendszere jelentős átalakításokon ment át az elmúlt évtizedben Magyarországon. A változtatások érintették az intézményrendszer szervezeti felépítését és feladatait egyaránt. E változások a street-level bürokraták munkakörülményeit is jelentősen átírták. Kutatásunkban a nemzetközi eredmények tükrében a leíró közpolitika elemzés módszereit alkalmazva bemutattuk a környezetpolitika végváraiban dolgozó felügyelők munkakörülményeit, a végrehajtás folyamatát és annak buktatóit. A végrehajtás belső tényezőiként igen fontos szerepet játszanak a végrehajtásban az intézményi tanulás folyamatai, és a kollégák belső munkakörülményei, feladatkörei. Ennek eredményeként meghatározó a felügyelő szaktudása, magabiztossága és infrastrukturális ellátottsága. A külső tényezők között a jogszabályok minősége, értelmezhetősége, a társhatósági kapcsolatok és a különböző ügyféltípusok a meghatározóak. | Environmental policy implementation has undergone major restructuring in the last decade in Hungary. These changes influenced both the structure of institutions and the scope of duties and significantly affected the working conditions of street-level bureaucrats. The present research analysed in detail the working conditions of street-level bureaucrats in Hungarian environmental policy comparing them to those of some of their Western counterparts applying a descriptive ex-post public policy analysis framework. It also analysed the process of environmental policy implementation highlighting major implementation gaps. Determining internal factors of policy implementation like organisational learning processes, working conditions and duties are playing important roles. As a result of this the knowledge of inspectors, their confidence and infrastructural endowments are decisive factors. Among external factors the quality and equivalence of legal documents, relations to co-authorities and the types of clients are the most important